1955. évi 16. törvényerejû rendelet a népirtás bûntettének megelôzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetésérôl

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Fôtitkáránál 1952. január 7-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népirtás bûntettének megelôzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi ményt a jelen törvényerejû rendelettel kihirdeti:

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi mény hivatalos magyar fordítása a következô:

(Hivatalos magyar fordítás)

"A Szerzôdô Felek,

tekintetbevéve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyûlése 1946. december 11-én kelt 96/I/ számú határozatában kinyilvánította, hogy a népirtás a nemzetközi jogba ütközô és az Egyesült Nemzetek Szervezete szellemének és céljainak ellentmondó bûncselekmény, és hogy azt a civilizált világ elítéli;

elismerve, hogy a népírtás a történelem mindegyik korszakában nagy veszteségeket okozott az emberiségnek;

meggyôzôdve arról, hogy az emberiségnek ettôl a gyûlöletes csapástól való megmentésére nemzetközi együttmûködés szükséges;

megtek az alábbiakban:

I. Cikk: A Szerzôdô Felek megerôsítik, hogy a népirtás függetlenül attól, hogy békében vagy háborúban követik el, a nemzetközi jogba ütközô bûncselekmény és kötelezik magukat arra, hogy ellene megelôzô rendszabályokat foganatosítsanak, elkövetését pedig megbüntetik.

II. Cikk: A jelen mény népirtás alatt a következô cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:

a) a csoport tagjainak megölése;

b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;

c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerôszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának elôidézése;

d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;

e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erôszakos átvitele.

III. Cikk: Büntetés alá esnek a következô cselekmények:

a) népirtás;

b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés;

c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére;

d) népirtás elkövetésének kísérlete;

e) népirtásban való bûnrészesség.

IV. Cikk: A népirtást vagy a III. Cikkben felsorolt más cselekmények bármelyikét elkövetô személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetôk, hivatalos vagy magánszemélyek.

V. Cikk: A Szerzôdô Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései alkalmazásának biztosítására alkotmányuknak megfelelôen minden szükséges törvényhozási intézkedést megtesznek, nevezetesen hathatós büntetô megtorlást állapítanak meg a népirtás, illetve a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének elkövetésében bûnös személyekkel szemben.

VI. Cikk: A népirtással, vagy a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének elkövetésével vádolt személyek felett azon állam illetékes bírósága ítélkezik, melynek területén a cselekményt elkövették, vagy a Nemzetközi Büntetô Bíróság azon Szerzôdô Felek viszonylatában, amelyek annak joghatóságát magukra nézve elismerték.

VII. Cikk: A népirtás és a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények kiadatás szempontjából nem tekinthetôk politikai bûncselekménynek.

A Szerzôdô Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ilyen esetekben a kiadatást hazai jogszabályaiknak és hatályos szerzôdéseiknek megfelelôen engedélyezik.

VIII. Cikk: Bármely Szerzôdô Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveihez fordulhat annak érdekében, hogy ezek az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelôen olyan rendszabályokat foganatosítsanak, amelyek véleményük szerint alkalmasak a népirtás, vagy a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének megelôzésére és megszüntetésére.

IX. Cikk: A Szerzôdô Felek közötti, a jelen Egyezmény értelmezésébôl, alkalmazásából vagy végrehajtásából adódó vitákat, ideértve azokat is, amelyek valamely államnak a népirtásért vagy a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikéért való felelôsségére vonatkoznak, a vitában résztvevô bármely Fél kérelmére a Nemzetközi Bíróság elé kell bocsátani.

X. Cikk: A jelen Egyezmény, melynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az 1948. december 9-i keltezést viseli.

XI. Cikk: A jelen Egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezete bármely tagállama, valamint minden olyan nem tagállam részére, amelyet a közgyûlés az Egyezmény aláírására meghív, 1949. december 31-ig aláírásra nyitva áll.

A jelen Egyezményt meg kell erôsíteni és a megerôsítô okiratokat az Egyesült Nemzetek Fôtitkáránál kell letenni.

1950. január 1-jétôl az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely tagja és minden olyan nem tagállam, amely megkapja a fentemlített meghívást, csatlakozhat a jelen Egyezményhez.

A csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Fôtitkáránál kell letenni.

XII. Cikk: Mindegyik Szerzôdô Fél az Egyesült Nemzetek Szervezete Fôtitkárának küldött közlés útján a jelen Egyezmény alkalmazását bármikor kiterjesztheti mindazokra a területekre vagy a területek egyikére, amelyek külkapcsolatainak viteléért felelôs.

XIII. Cikk: Mihelyt a huszadik megerôsítô vagy csatlakozási okiratot a Fôtitkárnál letették, a Fôtitkár arról jegyzôkönyvet vesz fel. A jegyzôkönyv másolatát megküldi az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállamának és a XI. Cikkben említett nem tagállamoknak.

A jelen Egyezmény a huszadik megerôsítô vagy csatlakozási okirat letételétôl számított kilencvenedik napon lép hatályba.

A fenti határidô után eszközölt megerôsítések vagy csatlakozások a megerôsítô vagy csatlakozási okiratok letételétôl számított kilencvenedik napon lépnek hatályba.

XIV. Cikk: A jelen Egyezmény a hatálybalépéstôl számított tíz éven át marad érvényben.

További öt éven át érvényben marad azon Szerzôdô Felek viszonylatában, amelyek a határidô letelte elôtt legalább hat hónappal nem mondják fel.

A felmondás az Egyesült Nemzetek Szervezete Fôtitkárának küldött írásbeli közléssel történik.

XV. Cikk: Ha a jelen Egyezmény résztvevôinek száma felmondásuk folytán tizenhatnál kevesebbre csökken, úgy az Egyezmény az utolsó felmondás érvénybelépésének idôpontjában hatályát veszti.

XVI. Cikk: Bármely Szerzôdô Fél a jelen Egyezmény felülvizsgálására irányuló kérelmét a Fôtitkárnak küldött írásbeli közlés útján bármikor elôterjesztheti.

A kérelem alapján teendô intézkedésekrôl - ha ilyeneket szükségesnek tart - a Közgyûlés határoz.

XVII. Cikk: Az Egyesült Nemzetek Fôtitkára az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállamát és a XI. Cikkben említett nem tagállamokat értesíti:

a) a XI. Cikk szerint történô minden aláírásról, megerôsítésrôl és csatlakozásról;

b) a XII. Cikk értelmében kapott közlésekrôl;

c) a jelen Egyezmény - XIII. Cikk értelmében történô - hatálybalépésének napjáról;

d) a XIV. Cikk értelmében kapott felmondásokról;

e) az Egyezménynek - a XV. Cikk értelmében történô megszûnésérôl;

f) a XVI. Cikk értelmében kapott közlésekrôl.

XVIII. Cikk: A jelen Egyezmény eredeti példányát az Egyesült Nemzetek Szervezetének irattárában kell elhelyezni.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagállama és a XI. Cikkben említett nem tagállamok az Egyezményrôl hitelesített másolatot kapnak.

XIX. Cikk: A jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Fôtitkára hatálybalépésének napján iktatja be.

Aláírások".

A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez az alábbi fenntartásokkal csatlakozott:

"A Magyar Népköztársaság fenntartással él az Egyezmény IX. Cikkében foglalt rendelkezésekkel szemben, amelyek a hágai Nemzetközi Bíróság részére biztosítanak széles körû ellenôrzô jogkört, valamint az Egyezmény XII. Cikkében foglalt rendelkezésekkel szemben, amelyek nem határozzák meg a gyarmatokkal rendelkezô államok kötelezettségeit a gyarmatokon ûzött kizsákmányolás és a népirtásnak minôsíthetô cselekmények tekintetében."

3. § Az említett nemzetközi egyezmény a Magyar Népköztársaságra nézve 1952. április 6-án lépett hatályba.